„Megkèrdeztèk, mi akarok lenni, ha nagy leszek. Azt feleltem, boldog. Azt mondták, rosszul èrtelmezem a kèrdèst. Azt mondtam, rosszul èrtelmezik az èletet.” John Lennon
Szülőkènt a legnemesebb feladatunk az, hogy segítsük, támogassuk gyermekünket abban, hogy azzá váljon, amit lelki alkata, ösztönei, szenvedèlye, èrdeklődèsi köre ès kèpessègei mutatnak, inspirálnak.
Akkor is, ha ez gyökeresen ellenkezik esetleg azzal, amire mi, szülőkènt vágyódunk, vagy bele akarunk látni a gyermekbe olyat, ami nem Ő.
El kell fogadni, gyermekünk nem a mi kivetülèsünk, nem a saját álmaink megvalósítója.
Èppen ellenkezőleg: egy ezerfèle színben tündöklő, szárnyát bontogató pillangó.
Nekünk szülőkènt annyi a dolgunk, hogy jól szeressük ezen az úton.
Az, hogy felismerjük a szabadság ès az egèszsèges, biztonságos határok közötti egyensúlyt, s ebben a szerető, megtartó közegben kísèrjük el ezen a csodálatos úton.
Hiszem, kèt dolog fontos: a jövő èpítès szempontjából boldog, örömteli, önmagával harmóniában èlő, boldog nemzedèket nevelni, s megtanulni, a szeretet nem egyenlő a mindent ráhagyó, korlátok, szabályok ès alapvető emberi èrtèkekre nevelès figyelmen kívül hagyásával.
Kiss Olga
